ausztrál opál

A model abból indul ki, hogy az opálban gazdag területeken vastag homokőréteg található. Az opál ritkán keletkezik olyan területeken, ahol a homokkőréteg vékony, vagy hiányzik.

A model értelmében az erodálódó homokkő a forrása az opált formáló szilikátnak. A kréta korban létező beltengerből a szilikátban gazdag tengervíz lassan a repedések mentén a mélybe szivágott, ahol feldúsult és az opál az áthatolhatatlan agyagrétegben csapdába került.


Földmozgások model

Ez a modell feltételezi, hogy a föld mélyében lévő, ásványi anyagokban gazdag, forró vízek, a nagy nyomás következtében, a repedésekben és brescsa erekben a felszínre emelkedtek.
A homok-, és agyagrétegek a tektonikai és geológiai folyamatok révén a szilikátos vízet repesésekbe és üregekbe kényszerítették, ahol az alacsonyabb nyomás következtében, a víz elpárolgásával az opál az erekben lerakódott.
A szilikátban gazdag vizek egy része hőforrásként is a felszinre tört, ahol harmadkori homok-, sóder-, és kvarcit lerakódások keletkeztek. A model ezért összefüggést vél felfedezni a kvarcitos területek és az opál előfordulása között.


Mikróba model

Az opáltartalmú agyagásványok jelentős mennyiségben tartalmaznak szervesanyag kövületeket. Ezek között különböző fajtájú mikróbákat, ősi aerob baktériumokat lehet találni. Bár ezek a mikróbák szabad szemmel nem láthatóak, de mikrószkóppal jól felismerhetők.

A földtörténeti kréta korban a szervesanyagokban gazdag, montmo-rillotis üledékrétegek ideális élőhelyet biztosítottak a mikróbák számára. A savas anyagcsere-termékeket és enzimeket kiválasztó mikróbák az agyagásványok kémiai málását okozták, melyek az opál kialakulásához vezettek.




Szívesen fogadom véleményét, tapasztalatát, szakmai helyreigazítását, kiegészítését!