|
Az elnevezést a szanksztrit „upala” szóból származtatják, mely értékes követ jelent. Ez lehetett a gyökere a görög „opallus”, vagy „opaliosz” kifejezésnek, mely a „színek látványa”-ként fordítható.
A maják szemléletesen „quetzalitzlipyollitli”-nek, azaz „paradicsommadár-kő”-nek nevezték az opált..
A rómaiak idejében erre a kőre használták az „opalus”, vagy a „sokelemes kő” kifejezést.
Plinius (i.sz. 60 körül) a híres római szerző – nagyon szemléletesen - olyan drágakőnek nevezi az opált, mely egyesíti magában a legtöbb ismert drágakő, mint a
legvonzóbb tulajdonságaikat, oly módon, hogy az összes szín, csodálatos kombinációban ragyog egy kőben!
(Másutt, más fordításban azt olvashatjuk, hogy Plinius az opált úgy jellemezte, melynek tüze a karbonculuséhoz, bíborszíne az ametiszthet, zöldje pedig a smaragdéhoz hasonlít.)
A 19. század első feléig az opál relatíve ritka kőnek számított, de nem sok idő kellett ahhoz, hogy az opál karrierjében hiretlen robbanás következzen be, és váljon a legkeresettebb drágakövek egyikévé.
Az Art Deco időszakában élte a legnagyobb virágzását, mert az opál kifejezetten alkalmas volt a korszak kedvelt anyagaival – pl. a porcelánnal, vagy az ezüsttel – való párosításra.
Az arabok hitték, hogy az opál az égből hullott alá, a villámlások során, és onnan szerezte tüzes színeit.
Legyen bárhogyan is, a nemesopál a mai napig a legelbűvölőbb, és a legtitokzatosabb kő, földanyánk ásványvilágában!
A tudomány nyelvén az opál üledékes közet, mely magas szilikát tartalmú vizekben keletkezik, és bármely kőzetben megtalálható.
Valójában egy amorf szilikát (SiO2,nH2O), mely anyagát tekintve megszilárdult szilikagél (kovasavhidrát), vagyis egy szerkezet nélküli szilícium-dioxid.
Kémiailag tehát a kvarchoz (krisztobalithoz) hasonlít, de kristályszerkezetében 3-21% vizet tárol. A nemes opálok általánan 6-10% víztartalmúak.
A viztartalma miatt sûrûsége kisebb a kvarcénál, 1,98-2,2 g/cm³. Keménysége az ásványok keménységét jelző Mohs-skálán 5,5 és 6,5 körüli. Nincs kitüntetett hasadási iránya, és törése kagylós.
Az opál különös helyet foglal el az ásványok világában.
Egyetlen más drágakő sem rendelkezik ennyire gazdag és változatos megjelenéssel, és érzékiséggel, mint az opál. A drágakőnek számító nemesopál minden egyes példányához külön leíró szótár szükséges.
Valójában az elbűvőlő színjáték adja az opál legnagyobb csáberejét, de vajon mi rejlik e tüneményes jelenség hátterében?
A nemes opál szinkavalkádjáról nagyon sokáig azt gondolták, hogy csupán egyszerű irizáció, azaz egy olyan színjáték, melyet apró repedésekben bezárt levegő eltérő fényvisszaverése okozza. Hála a pásztázó elektormikroszkópnak, és az 1960-as évek ausztrál tudóscsoportjának, ma már tudjuk, hogy a jelenség hátterében a diffrakció, azaz a fényhullámok elhajlása áll.
Hasonlóan a vízhullámokhoz, a fény is elhajlik, majd szétválik, amikor akadályba ütközi. A csoport felfedezte, hogy az amorf opál szilikát-géljében apró gömböcskék találhatók.
A nemesopálban az azonos méretű gömböcskék, a dobozba töltött teniszlabdákhoz hasonlóan, szoros rendben, hatoldalas rács-szerkezetben sorakozanak.
A gömbőcskék egyes rétegei jelentik azt az akadályt, melyen a fény megtörik, és színeire bomlik. 
A tudósok megállapították, hogy ahhoz, hogy a színjátékra sorkerüljön, a rétegek alkotta felületekek egymás közti távolsága körülbelül a fele kell, hogy legyen az adott színt mutató fény hullámhosszának.
A 150 nm átmérőnél kisebb gömbökből álló felületek a spektrum kék és ibolya színeit, míg a 150-350 nm átmérőjűek síkjai a narancs és a vörös színűeket vetítik szemünkbe.
A fényjátékot tehát a lapok térközei és a fénnyel bezárt szögük határoza meg. Minnél nagyobb mennyiségben vannak jelen az egyöntetű gömbőcskék alkotta szerkezetek az opálban, annál erőteljesebb a színhatás.
Amikor a követ megmozdítjuk a fény másik szögből éri a rácsozatot és így másik hullámhosszú, azaz másik színű fény villanását érzékeljük.
A fényjátokot nem mutató közönséges opál és a nemesopál között az a lényegi különbség, hogy a nemesopállal ellentétben, a közönséges opálban a gömböcskék eltérő méretűek és véletlenszerű elrendeződésűek, mely szerkezeti forma nem képes a fehér fényt színeire bontani.
Gömbalakúra csiszolt közönséges opálok
Szívesen fogadom véleményét, tapasztalatát, szakmai helyreigazítását, kiegészítését!
www.kovadasz.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
